2024 ÁPRILIS 24.

A család, mint védőpajzs:
a családkonzultáció szerepe a függőségek megelőzésében

Hogy mikor érdemes családkonzulens segítségét kérniük a családoknak? Én ezt másképp mondanám; mikor nem? És olyan nincs, hogy nem.

- ezekkel az első hallásra meglepő szavakkal fogadott Prof. Dr. Hézser Gábor, amikor a Családkonzulensek Egyesületének egyik munkacsoportja, az Addikcióval élő munkacsoport nevében felkerestem.

Szakértői útmutatás a család lelki egészségéért

Prof. Dr. Hézser Gábor meghatározó szakember a pasztorálpszichológia és a családkonzultáció területén. Teológusként és pszichoterapeutaként jelentős szerepet játszott ezen területek magyarországi fejlesztésében és oktatásában. Pasztorálpszichológiai tanulmányait Németországban végezte, azóta több európai felsőoktatási intézményben is tanít. Számos könyv és szakcikk szerzőjeként ötvözi a teológiai és pszichológiai megközelítéseket, munkásságában pedig különös hangsúlyt fektet a gyakorlati szemléletre és a segítő szakmák együttműködésére. Kutatási területei között kiemelt helyen szerepel a lelkigondozás, a rendszerszemléletű családterápia és a válságkezelés.

A megelőzés fontosabb, mint a válságkezelés

A családkonzulens munkája olyan, mint a gyógytornászé – őt nem akkor keressük fel, amikor már műteni kell, hanem hogy megelőzzünk egy ilyen fájdalmas beavatkozást

- szemlélteti a professzor.

Szerinte a család olyan, mint egy "kisvállalkozás", és ahogy egy gondos vállalkozónak van könyvelője, informatikusa és számos más szolgáltatója, segítője, éppúgy jelenthet a családoknak értékes támaszt egy szakember, aki abban támogatja őket, hogy még hatékonyabban küzdjenek meg az élet aktuális nehézségeivel.

A konzultációk célja, hogy felszínre hozza a családokban, párkapcsolatokban és egyénekben rejlő, keveset vagy egyáltalán nem használt belső erőforrásokat és képességeket, és segítse, hogy a mindennapok kihívásaira a meglévő megoldások mellé újak, másképpen ható, jobban működő megoldások szülessenek meg. 

Amikor a tünet csak a jéghegy csúcsa

Hézser professzor egy szakirodalmi iskolapéldát hozott: egy óvodás kisgyermek rendszeresen az ágyába vizelt. A családdal folytatott konzultációk során azonban kiderült, hogy amit a szülők és testvérek tünetként láttak, az csak a felszín volt. A helyzet megoldásának kulcsát a családban lévő feszültségek oldása hozta meg. Ahogy a családon belüli kapcsolatok elindultak a rendeződés felé, a gyermek ágyneműje is száraz maradt.

Mit nyújt konkrétan a családkonzultáció?

- Segít, hogy a családtagok jobban meghallják és meghallgassák egymást
- Támogatja a családon belüli biztonságos légkör kialakítását
- Fejleszti a családtagok kapcsolatképességét, erősíti a családi kapcsolatokat
- Új konfliktuskezelési technikák elsajátítását teszi lehetővé
- Pozitívan alakítja át a családi dinamikát
- Hozzájárul a családtagok mentális egészségének megőrzéséhez
- Segít megelőzni a szer- és viselkedési függőségek kialakulását, illetve támogatja a családot a függő személy terápiás kezelése előtt, alatt és után 

"Függő ember nincs, csak boldogtalan ember van"

A professzornak ez a mondata arra késztethet, hogy másképp tekintsünk a szenvedélybetegekre és a szenvedélybetegségekre. 

Senki sem ébred reggel azzal az elhatározással, hogy én mától kezdve alkoholista leszek, drogozni fogok, vagy játékszenvedélyem lesz." 

Amikor valakin túl nagy lesz a nyomás, amikor valaki jobban meg akar felelni otthon vagy a munkahelyén a számára teljesíthetetlen kihívásoknak, akkor először azért kezd el gyógyszert szedni, inni, drogozni, hogy az ilyen terheket jobban el tudja viselni. És hogy kevésbé terheljen terheivel másokat. A kezdet a „jobban tudni akarás”, ami sajnos hamarosan maga (is) problémává válik. Ez az addikció tragikuma, ördögi(vé váló) köre…

Mit tesz ilyenkor a szakember?

1.    Segít megérteni a függőség gyökereit: a szenvedélybetegség betegség, nem erkölcsi gyengeség, hanem egy összetett, tragikus folyamat eredménye.

2.    Segít kezelni a kettősséget: A családtagoknak meg kell tanulniuk együtt élni azzal a feszültséggel, hogy egy szenvedő emberről akkor tudnak igazán gondoskodni, ha magukról (is) gondoskodnak. Ez gyakran például azt jelenti, hogy nagyon figyelnek saját terhelhetőségük határaira, azokat betartják.

3.    Differenciált támogatást nyújt: A konzulens külön-külön foglalkozik a nőkkel, férfiakkal, gyerekekkel, hiszen mindannyian másképp élik meg ezt a sokszor nagyon nehéz helyzetet. A család akkor tudja a beteg családtagot jobban kezelni, ha ebben ki-ki megtalálja a maga lehetőségét és ezek összehangolhatóvá válnak.

4.    Reális célokat állít: felkészíti a családot, hogy igénybe vegyenek külső szakszerű segítséget, majd az így elért tünetmentesség után azon dolgoznak, hogy hogyan segíthetik legeredményesebben a szenvedélybeteget a tünetmentesség megtartásában és a visszaesés megelőzésében.

A professzor hangsúlyozza, hogy gyakran tör ki krízis akkor, amikor a terápiás kezelést követően egy függőségből tünetmentessé váló személy visszatér a családjába. Hiszen a család már hozzászokott egy bizonyos életformához, és most teljesen újra kell tervezni az életüket. Ilyenkor a családkonzulens segítsége felbecsülhetetlen az új egyensúly, az új családi dinamika kialakításában.

Rendszeres "karbantartás" a család egészségéért

Az egészséges családi kapcsolatok nem maguktól születnek – ápolni, gondozni kell őket, mert "a család egy nagyon komplikált létezési folyamat," – emeli ki Hézser Gábor. Ezért a megelőzés, a rendszeres "karbantartás" kulcsfontosságú a családi harmónia megteremtésében és megőrzésében.

"A prevenció nem a szenvedélybetegségről szól, hanem mindarról, ami ezt kiváltja" – vagyis az életünkről, kapcsolatainkról, a bennünk és körülöttünk lévő feszültségekről.

A helyzetek tisztázása és rendezése önerőből is sikerülhet, de egy szakember bevonása felgyorsítja, eredményesebbé teszi a folyamatot. Az időben kezelt helyzetek pedig akár sokkal nagyobb problémákat is megelőzhetnek.

A családkonzulens nem varázsló, aki egyetlen varázsütésre megold mindent – ennél több: útitárs, aki segít felismerni a családban, mint közösségben és a családtagokban, mint egyénekben rejlő belső erőforrásokat, erősségeket és lehetőségeket, hogy együtt építhessenek olyan otthont, amit mindig is szerettetek volna.

Ne feledjük: soha nem vagyunk egyedül a nehézségekkel, és soha nem késő lépni egy harmonikusabb családi élet felé!

Prof. Dr. Hézser Gáborral az interjút készítette: Pálkuti Noémi Adrien, családkonzulens, mentálhigiénés segítő szakember és asszertív kommunikációs tréner,
a Családkonzulensek Egyesületének keretei között működő Addikcióval élő családok munkacsoport vezetője


A cikk a Családkonzulensek Egyesületének blogjában jelent meg 2025. április 24-én.  
https://www.csaladkonzulens.hu/vedopajzs/

Pálkuti Noémi tréner és coach
  • PÁLKUTI NOÉMI ADRIEN e.v.
  • Székhely: 2000 Szentendre, Katona József utca 16.
  • Felnőttképző nyilvántartási szám: B/2020/007034

© 2019 - 2025 PÁLKUTI NOÉMI ADRIEN - Minden jog fenntartva