2025 NOVEMBER 23.
Miért üzleti kérdés (is) a mentális jóllét?
Az emberi tényező szerepe a vállalati teljesítményben
A vállalatok jelentős összegeket fordítanak technológiára, rendszerekre és eszközökre, melyek elengedhetetlenek a napi működéshez. Ugyanakkor a háttérben mindig ott van az, aki valójában életre kelti mindezt: az ember.
Hiszen a legjobb eszközök és rendszerek értékét is végső soron az határozza meg, hogy hogyan teljesítenek vele azok a munkatársak, akik ezeket az eszközöket használják nap mint nap.
Amikor a munkatársak jól vannak, jól tudnak másokkal együttműködni, inspiráltak, van energiájuk tanulni, gondolkodni, fejlődni és kreatívan dolgozni, akkor ezekből az eszközökből valódi eredmények születnek. Amikor viszont kimerültek, túlterheltek vagy bizonytalanok, a legkorszerűbb rendszer sem tudja pótolni azt, ami - helyesebben aki - a rendszert működtetné.
Ezért egyre fontosabb a dolgozók mentális állapota és jólléte, mert az nemcsak a saját teljesítményükre, döntéseikre és a csapatmunkára van hatással, de a cég működésére is.
A mentális jóllét nem egyenlő a problémamentességgel. A WHO meghatározása szerint:
Munkahelyi környezetben ez azt jelenti, hogy a munkatársak képesek jól végezni mindennapi feladataikat és boldogulni a felmerülő problémákkal akkor is, amikor a körülmények nem ideálisak.
Ha azonban a mentális egészségük meggyengül, annak kézzelfogható következményei lesznek: csökken a fókusz, romlik a kommunikáció, erősödnek a feszültségek, nő a hiányzások száma, és mind gyakoribbá válik az alulteljesítés.
Ilyenkor kulcsfontosságú a reziliencia, a rugalmas alkalmazkodás képessége. Egy reziliens szervezetben a nehezebb időszakok nem bénítják meg a működést, mert a munkatársak és a csapatok képesek kezelni a terhelést, a változásokat és a bizonytalanságot anélkül, hogy ezek tartós kimerüléshez vezetnének.
Ehhez nem „keménységre” van szükség, hanem tudatosságra, önismeretre és olyan új, reziliens megküzdési mintákra, melyek fejleszthetőek.
A reziliencia a mindennapokban összefügg és jól tükröződik abban is, ahogyan az emberek egymással kommunikálnak - különösen stresszes helyzetekben.
Hiszen a kommunikáció nem csupán információátadás. Az, ahogyan a munkatársak egymáshoz fordulnak, ahogyan visszajelzést adnak, ahogyan rendezik a konfliktusokat, vagy éppen ahogyan segítséget kérnek egymástól, alapvetően határozza meg a szervezet légkörét és mindennapi működését.
Ahhoz, hogy a problémák ne elakadjanak, hanem megoldódjanak, hogy a visszajelzések ne romboljanak, hanem építsenek, és a munkatársak hosszú távon is együtt tudjanak dolgozni, az asszertív kommunikáció az egyik leghasznosabb eszköz.
Az asszertív kommunikáció lényege, hogy a felek világosan, jól érthetően, tisztelettel fejezik ki álláspontjukat és szükségleteiket. A nehéz helyzetekben pedig a sajátjuk mellett figyelembe veszik a másik szempontjait is, és kölcsönösen előnyös megoldásra törekszenek. Az így kialakuló jó, kollegiális kapcsolatok építik a közösséget, és erősítik a szervezet tagjainak mentális jóllétét és reziliens működését is.
A kiégés nem egyik napról a másikra alakul ki, és nem csak túlterhelés okozhatja. Gyakran több tényező együttes hatása vezet oda, hogy a munkatársak fokozatosan elveszítik az energiájukat, a lelkesedésüket és a fókuszukat.
Egy tapasztalt munkatárs pótlása és a helyére belépő új kolléga betanítása jelentős költséggel jár. Ezzel szemben a mentális jóllétet, a rezilienciát és kommunikációt támogató tréningek, illetve coaching folyamatok viszonylag alacsony ráfordítással biztosítják, hogy a dolgozók hosszú távon energikusak, fókuszáltak és megbízhatóak maradjanak.
A mentális jóllét, a reziliencia és a kommunikáció fejlesztése lehet tehát tudatos üzleti döntés. Egy olyan befektetés, amely egyszerre építi a munkatársakat, a csapatot és a céget, és járul hozzá mindannyiuk közös sikeréhez.
Szerző: Pálkuti Noémi, mentálhigiénés szakember